"This is my dream.."

"Ha jól figyelsz, rájössz arra, hogy a legtöbb értelmi magyarázat: utólagos. Amikor kitört a láva, és felbuggyant a mélyből az irracionális erő, akkor kezded érteni és rendszerezni az egészet. Az ész általában vesztes marad. Kialakított egy rendet, csakhogy az élet rendetlen. Ésszel: átláthatatlan."

Változó..

Az ünnepek gyorsan elmentek és sajnos megint kijutott a stresszből is..

Szerencsémre Édesanya és az Öregem kijöttek hozzánk Pénteken. Így volt segítségem. Az egész hétvégém főzéssel, rendrakással, takarítással ment el. Kidőltem..

Pénteken este Férjem egyik unokatesója látogatott meg minket az anyukájával és a mamájával. A szerencse, hogy szóltak pár órával hamarabb, hogy jönnek, így gyorsan gyártottam egy kis pogácsát, mert semmivel nem tudtam volna őket megkínálni. Nem is maradtak sokáig és jól elbeszélgettünk, úgyhogy ez még nem volt gáz. Na de másnap...

Szombat estére elígérkeztünk Asztiékhoz vacsorára. Férjem totál el volt havazva, egész nap dolgozott így ő otthon sem volt. Már javában készültünk az egész délelőtti főzés után, mikor átjött Zsó barátnőm. Szólt, megbeszéltük, amúgy is nagyon jó volt már látni, mert régen találkoztunk. Épp sminkeltem, törölközővel a fejemen, Édesanya és Zsó a Kicsivel voltak bent a szobában. Egyszer csak megáll egy autó a ház előtt. Férjem másik unokatesójáék.. Se szó, se beszéd, beállítanak, azt se tudtam, hogy jönnek. Másodpercek alatt úgy berágtam, hogy eszméletlen. Bejöttek de közben Zsóval is haladni akartunk, lementünk a garázsba, mert kellett neki tojás. De szóltam ezeknek, hogy mindjárt jövünk. Kb öt percet ha lent voltunk, de mire felmentünk már nem volt az autó a ház előtt. Zsó el is ment, én meg hívtam Anyósom mert láttam, hogy ott áll a kocsi. Anyósom közölte, hogy nem jönnek ezek vissza mert nem vitte ki anyum hozzájuk a gyereket. Manó ki se akart menni, jó hogy már nem erőszakkal rángatja ki anyum.. nem is tudom mit gondolnak. Mindegy utána elmentünk Asztiékhoz de akkor se tudom ezek az unokatesóék mégis mit gondoltak. Be is sértődtek de a francot se érdekli. Ahhoz volt eszük, hogy anno elpereljék Férjem lakásrészét, de ahhoz nincs, hogy szóljanak,  ha jönni akarnak... no komment.

Tegnap elkezdtem a tanfolyamot. Megkaptam a könyvet is. Elméletet tanultunk, ma már a gyakorlat lesz. Hétfőn már a vizsgára gyakorlunk és Szerdán délelőtt vizsgázunk. Aztán jöhet a KRESZ. Nagyon örülök neki, hogy haladok vele. Pár hónappal ezelőtt még nem is gondoltam volna hogy eljutok idáig. Úgyhogy megyek is tanulni hogy minél magabiztosabban menjek a vizsgára.

És rossz és mellette a jó..

Szoktuk mondani, hogy minden rosszban van valami jó és minden jóban van valami rossz.. jó és rossz általában együtt járnak, mint a jing és jang, csak az nem mindegy melyik kerül ki győztesen a csatából..

Férjemmel vagyunk. Szó szerint. Semmi extra. Már ami a kapcsolatunkat illeti. Ellaposodott, húsz éves házasságok nézhetnek ki így, mint ahogy most vagyunk. Éldegélünk egymás mellett és jóccaka. Semmi több. A baj, hogy már igényem sem nagyon lenne többre. Beleszoktam. Kénytelen voltam.

Manócska imádnivaló. Egyre több szót mond, szinte minden nap bővül a szókincse. Imád autóban lenni vagy motoron ülni, tipikus kissrác. És nagyon huncut. Igazi életrevaló rosszcsont. Azzal még mindig nem nagyon tudok megbírkózni, hogy néha oltári hisztiket csap, mikor nem az van amit ő akar és még egyelőre nem sikerült olyan módszert kifejlesztenem, amivel lenyugtathatom a gyereket és én se húzom fel magam közben. Az alvása megint pocsék, hetek óta tegnap este aludtunk egy huzamban hajnali fél négyig. Utána itt hagyott és átment az apjához. Rettentően igényli az apja társaságát, Férjemnek pedig amikor jó napja van, elvan a gyerekkel, ha rossz, akkor még a fürdetést se fejezi be rendesen. Szuper.. Nem csak érzelmileg nem érzek abszolút semmiféle támogatást, mert az esetek 90 %-ban én vagyok a hülye, de még fizikailag sem számíthatok rá.

Ma kedves Anyósomnál voltunk mikor hallottam amikor az Öregasszony boldogan ecsetelgeti apámnak, hogy azt mondta neki Férjem, hogy majd kap kályhát és akkor azzal tudja majd pótolni a gázt, hogy ne legyen olyan sok a számla, majd fűt fával is. Természetesen erről sem tudtam. Ugyan minek kellett volna engem beavatni ilyen kaliberű tervbe Férjemnek? Végülis csak a felesége vagyok.. még...

Azt végre sikerült belátnia, hogy le kell tennem a jogsit, mert azzal neki is segítek és ha most nem rakom le, ki tudja, mikor jön a következő lehetőség... Ezért Április 19-én kezdem a jogsit. Hála a Mindenhatónak.. Végre valahára..Egy álmom fog valóra válni, ha a kezemben fogom tartani a jogsimat.

Ez viszont következményekkel jár. Pl közölte velem Férjem, hogy egy forintot nem költhetek a GYED-ből, mindet beletoljuk a jogsiba. Akkor ő fizeti a csekkeket és a kaját. Nekünk Manóval igencsak sokat kell majd Szülővárosomban tartózkodnunk, mivel ott csinálom a tanfolyamot. Hétfőn, Szerdán és Csütörtökön vannak órák, tehát max hétvégente leszünk itthon. A vezetést is jó minél hamarabb letudni, így ez valószínűleg a KRESZ vizsga után sem fog nagy vonalakban változni. Viszont akkor jó formán csak magát kell etetnie. És fenáll a teljes elhidegülés veszélye. Mivel még kevesebbet leszünk együtt és tudjuk, hogy a kapcsolatunk amúgy sem áll valami fényes helyzetben.. Na de most csak a jogsi lebeg a szemem előtt és hogy általa végre leomlanak azok a falak, amelyek most maguk közé zárnak. De egyszer kitörök.. És az lehet, hogy egy pár embernek fájni fog..

Ha sikerül végigcsinálnom a tanfolyamot újra bebizonyítom magamnak, hogy képes vagyok a céljaim elérésére. Hogy nem vagyok kevesebb másoknál, sőt, elérem, amit akarok. Mert nincs lehetetlen, csak tehetetlen. Azzal adnék egy löketet magamnak az újjá épülés útján. És ha az építkezésnek vége.. Erősebb leszek, mint valaha...