Általában mindig olyan esetekben, ha minden rendben van egy idő után beüt a kraft. Ez most sem volt máshogy.

Megint Férjem alkotott. Mostanság alig volt a gyerekkel és megint kezdtem úgy érezni, hogy minden az én nyakamba szakad ugyanúgy. Meg újabban megint felettébb érdeklődik az exe után.
Egyik nap láttam az exet háromszor is. Aznap pont mentem vezetni és Férjem vitt lefelé a buszmegállóba, hogy ne kelljen a dögmelegben két kilométert gyalogolnom. De útközben már mondta hogy az exe menni fog egy barátnője eskövőjére, mert ő lesz a kocsival. Persze közöltem vele, hogy abszolút nem izgat, plusz meg is volt az adagom belőle, úgyhogy hagyjuk is. Másnap az Irodában voltunk, ott is hallottam, hoy kérdezte kis Morgit, hogy ott volt-e az esküvőn az ex, mi volt hogy volt. De még nem is ez esett a legrosszabbul. Hanem amit aznap este mondott a vacsoránál.. Valamit el akart kérni, és úgy szólt oda nekem, hogy "Anyád!". Rögtön kapcsoltam és közöltem, hogy a Tied, de miért nem lehet már akkor valami kedvesebb kifejezést használni, mondjuk Anya, vagy ilyesmi? Erre szomorú hangon közli velem, hogy "Úgy nem foglak hívni, hogy Anya, mert mást szólítottam annak." Szó szerint ebben a pillanatban darabokra tört a szívem.
Kicsit később megkérdezte mi bajom van, mondtam neki, hogy rosszul esett, hogy megint fel lett hozva az ex. Megint beidegesedett és nagy durcásan közölte velem, hogy nem érdekli, sőt leszarja, többet már nem is mondja.
Beláttam a helyzetet. Nem képes elengedni az exét. Ugyanúgy, ahogy nem képes egyes tárgyaktól sem szabadulni, hanem halmozza, úgy nem engedte még el az exét sem. Pedig ha négy év alatt nem tudta elengedni, soha nem is fogja tudni. És ez fáj. Nagyon fáj. A reakciója, az érdeklődése, a viselkedése, minden erről árulkodik. Lehet, hogy még saját magának sem vallotta be de akkor is ez a helyzet, mert a csaj ideig óráig tűnik el csak az életünkből, utána mindig felbukkan valahogy. Akkor már csak az a kérdés, hogy az lenne az igazság, hogy a szíve még mindig az exéért dobog, én pedig csak egy kirakati bábú voltam, aki azért kellett neki, mert tudott neki gyereket szülni és elmondhatta magáról, hogy fiatal felesége van, hogy fiatal csajt is meg tudott hódítani?! És amikor mondtam neki, hogy vége, azért hadakozott annyira, mert bántja a büszkeségét, hogy a csaj lép tőle?!

Manókám Szerdán töltötte be a második életévét. Tegnap ünnepeltük meg. Vadpörköltet főztem bográcsban, életemben először, de nagyon jól sikerült.Délután már elrendeztem az asztalt, kikészítettem a tányérokat és a poharakat, mikor nagy nyugalomban iszom a söröm a dobozból, mert a kaja is majdnem készen volt már. Egyszer csak érzem, mintha valami belekapaszkodna a felső ajkamba. Egy darázs. Mire sikerült levennem az ajkamról háromszor csípett meg. Rögtön lezsibbadtam és nagyon fájt. Ittam kalciumot és jegeltem, de akkor is feldagadt. Úgy néztem ki, mint aki most szabadult ki detox kezelésről. Angelina Jolie csak jelenthet! Elökörködtem a helyzetet, de be kell vallani nagyon fájt. Mindez a vendégek érkezése előtt másfél órával. Nem is én lennék..
Ettől függetlenül minden rendben ment. Manó kicsit álmos volt, egy ideig kicsit nyűgös, de szerencsére addig Férjem tartotta a frontot, míg én bent voltam a gyerekkel. Mindenki jól érezte magát, sokat nevettünk. Fiam Keresztapjáék hamar elmentek, de ismerősök maradtak még, Zsuzsa és az unokaöccse, Pamaccsal. Kicsit később az unokaöccs is kidőlt és elment haza, Zsuzsa maradt meg Pamacs. Annyira feloldódtak, hogy mindenféle dalt énekeltek hárman, a Férjemmel. Fél 12-kor lett vége a bulinak. Mi 10 óra körül dőltünk ki Manóval és Édesanyával. De örültem, hogy minden rendben volt, hogy mindenki jól érezte magát. Manó sok ajándékot kapott, lassan azon is gondolkodnia kell, hogy mivel játszon. :D Férjem az est végére szerelmesre itta magát. Szerencsére aranyosan szerelmesre, úgyhogy még kicsit tetszett is, hogy legalább ilyenkor elmondja mennyire szeret, ha már a hétköznapokban sosem.. De segítőkész volt, úgyhogy jó pont volt az ellenőrzőbe. Csak előtte ott vannak a feketék és így nem is annyira szép az a piros...

Jövő héten készülünk be megint Szülővárosomba, megint bele kéne kicsit húznom a vezetésbe és jön haza barátnőm is Angliából. Rendeltem három könyvet, azt is ott fogom majd tudni átvenni, ha megjön, de már alig várom. A háromból kettő személyes fejlesztésre alapul, a harmadik pedig Az Asztrológia Tankönyve. Nagyon várom már, hogy lapozgathassam őket. :)