Sziasztok!

Végre van egy kis időm írni és ráadásul gépről!
Szerencsémre Másik Felem kölcsön tudott kérni egy laptop-ot így most átmenetileg ezt használom. Már ha van rá időm! :D
Bővült a család, méghozzá 20 kiscsirkével és egy kiskutyával.. Az óvoda ehhez képest kismiska, ami itthon van. Eddig sem unatkoztam, de most már végképp nem! :D

Manócskám szerencsére már nem olyan agresszív. Sokat alkalmaztam a simi-simi technikát és ennek köszönhetően, mostanra már nagyon ritka az az alkalom, hogy megütne. Ennek nagyon örülök. Kezd visszatérni az a korszak, amikor sem éjjel, sem nappal nem alszunk. Így már megint hulla fáradt vagyok. De legalább nem bánt már! :)

A múlt héten itt volt Édesapám több napot is, több munkát is megcsinált, többek között egy rácsot a konyhaajtóra, hogy amikor főzök, akkor Manó ne tudjon bejönni, mert állandóan tekergette a gázrózsát, így szinte lehetetlenség volt főzni, amikor ott volt velem. A ráccsal több gond is van. Először is nem levehető. Pedig úgy beszéltük, hogy az lesz. Így amikor Manócskám bepipul majdnem mindig megsérül, mert vagy a rács üti meg, vagy elesik, valami mindig van. Már be is csukta az egyik ujját, ami azóta is nagyon csúnya.
Na most meg kell még említeni ehhez a témához, hogy nem tudom, hogy mit érzett az Öregem abban a pár napban amikor itt volt, de sokat ivott megint. Oké, becsületére legyen mondva, hogy segített is sokat, de azért nem kell úgy hazamenni, hogy ordít anyummal a buszmegállóban, mert anyum nem engedi még inni a kocsmában.. Hát brutál volt.. :S

Másik Felemmel múlt héten nagyon összevesztünk megint. Elküldtük egymást a búsba, magyarán, de azóta megint jobb a kapcsolat. :D
Hétfőn és tegnap is, megint egész nap dolgozott. De türelmesen, boldogan vártam haza, örültem, hogy egyáltalán láthatom. Ennek meg is lett az eredménye, nagyon aranyos ő is, plusz a mai nap, nem ment dolgozni, így kicsit együtt tudtunk lenni.

Összegezve hulla fáradt vagyok, de rendben vagyok amúgy.

Már nem rágok be Anyósomon sem. Elnézést Művésznőn..
Konkrétan lesz@rom. De nem dühből, hanem úgy istenesen. Nem foglalkozok vele. Amikor itt van váltunk néhány szót és ennyi. De nem rágok be, ha beszól, plusz nincs gombóc a gyomromban, amikor megjelenik. Haladás!
Csak egy sztorit ismertetnék, ami megint nem az én szégyenem, úgy gondolom:
Jó fej akartam lenni és mondtam Művésznőnek, hogy Manónak már áttört mind a két szemfoga. Reakció: Nekem még mindig fáj, amit kihúzott a fogorvos!!
Ez igen... -.- Meg sem lepődöm.. xD

De a lényeg, hogy erősödöm. Folyamatosan.

Zárom is a soraim, Művésznő, szokás szerint már nem bír a gyerekkel.. Sokat érek vele..
Köszönöm, hogy itt jártatok!
Sziasztok!