Sziasztok!

Annyi jó hírt tudok közölni, hogy úgy néz ki, a Takaréktól kapunk hitelt.
A múlt héten kifizettem a tartozásomat, így már elvileg nem leszek adós, csak passzív státuszt kapok a listán. De azzal azt mondták a Takaréknál, hogy már van esély, sőt odaadták a hitelhez szükséges igénylő lapokat is.
Így azokat kell kitölteni, át kell íratni az ügyvéddel az adás-vételi szerződést, kell még egy-két irat, aztán mehet a hitelkérelem. Manó jól van, szerencsére. Már nagyon ügyesen mászik és hét fog boldog tulajdonosa. Boldog és tündéri kisbaba. 

Már nagyon várom, hogy történjen valami, mert már nem bírom elviselni Anyósomat.
A héten már kétszer sikerült vele összevesznem.
A Drága megint pusmogott a ház előtt rólam, a többi nénikének. Kimegyek akkor megy a susmus mikor meg meglát, nagy hangosan: "Olyan későn jött ma a postás nem????"
Totálisan hülyének néz, komolyan mondom..

Elmentek az öregasszonyok, mikor közöltem vele,hogy be lehet fejezni a susmust a hátam mögött. Ő nem mondott semmit sem. Mondom nem,annyira feltűnő volt,hogy kész.. De mondom,ha most nem is beszélt ki, akkor beszélhetünk még arról a kismillió alkalomról amikor épp a telefonba vagy a rokonoknak hallottam hogy sutyorog. Mire közli velem, hogy ő mostanában nem bántott! Szemöldök felhúzás volt a reakcióm.. 
Mondtam neki, ha van velem, valami porblémája, akkor tessék belemondani az arcomba, mert akkor esetleg tudok rajta változtatni, meg így nem tudom megvédeni magam, mert az én verziómra senki nem kíváncsi, nem is az igazságot tudják, csak Anyósom szemszögéből a dolgokat.

Ment a folytátás, neki nincsen semmi baja velem. De majd legközelebb odahív a telefonhoz, hogy halljam mit beszél. Na mondom még maga flegmázik velem?? Azt mondja,az az egy alkalom volt,mikor kibeszélt,amikor ugye rajta kaptam,egy éve februárban,mikor elhordott mindennek, egy fél órás monológban, de azt mondja, az se azért volt,mert bántani akart.

Mondom,ne mondja,ahhoz képest minden voltam csak épp jó nem. És akkor az ég világon semmit nem tettem maga ellen. (Hozzáteszem azóta se.(
Aztán közöltem, hogy szégyelheti magát mert az is nagyon szép húzás volt, így elhordani minden sz@rnak,mikor már három hónapos terhes voltam az unokájával...
Na erre már nem tudott mit mondani. Ezután ért haza Másik Felem, úgyhogy be is fejeztük. Mindenesetre a végén mondtam Anyósnak, hogy ha most tényleg nem rólam beszélt, akkor bocsánatot kérek!!!

Amikor tegnap jöttünk be Szülővárosomba, a helyzet tovább fokozódott.
Azt tudni kell,hogy Hétfőn lesz az első évfordulónk Másik Felemmel és megbeszéltük,hogy kettesben el fogunk menni vacsorázni. (Hozzáteszem az évfordulónkra főzni akar az öregasszony!! De hogy minek, miért nem lehet ezt is meghagyni kettőnknek azt nem tudom!)
És,mondta hogy szerinte hova menjünk,mire kiakadt az öregasszony,hogy akkor ő miért főz. Másik Felem lekiabálta, hogy be lehet fejezni a hülyeséget,mert akkor is velem fog ünnepelni kettesben,ha Anyósomnak épp nem tetszik,mivel ez a mi kettőnk kis Ünnepe, senki másé..
Jól van, Anyóska puffogott tovább, aztán egyszer csak mondja,hogy ő már nem mer elmenni sétálni se,mert akkor az van hogy ő pletykál!
Na mondom ácsi bácsi ne bassza meg a jó ku**a atya úristen!! Mondom ilyet nem mondtam egy kib@szott szóval se,de ha mondtam volna se hazudtam volna, különben meg én tőlem azt csinál amit akar.
Ezt így szó szerint. Csak pislogott az Anyós ülésen..
Utána el se búcsúzott,amikor kitettük, hogy menjen a dolgára, de én se törtem magam..

Annyira utálom hogy tudom hogy ugat a hátam mögött, mert vissza is mondják nekem meg hallom is, és még van a pofáján bőr letagadni..
Ott élünk egy fedél alatt és áskálódik ellenem állandóan. Hát milyen ember az ilyen?? Mikor tényleg nem tettem ellene semmit, soha nem hordtam el a háta mögött, ha valami bajom volt akkor megmondtam neki hogy tudja, tudjon rajta változtatni ha akar. Nem tettem semmi rosszat. Csak szeretem a fiát és vele építek családot.... Elvettem a helyét...

Azt is hozzá kell tenni, hogy a héten volt a születésnapja a Drágának.. Én ökör állat, csináltam neki tortát. Tejszínes citromosat, hiszen elvileg az a kedvence.
A tortám két napig állt a hűtőben úgy, hogy senki nem nyúlt hozzá.
Harmadik nap én kezdtem meg, mert mentem lovagolni, és vittem a tanáromnak. Akkor evett belőle egy kicsit Anyóska.
Na meg is fogadtam, hogy a büdös életbe többet, nem hogy tortát, de semmit nem fogok neki csinálni.

Egyszerűen már nem tudok mit hozzáfűzni.. Nagyon nem lesz egyszerű, ez az időszak, addig, amíg el nem költözik. Már látni sem bírom, nem hogy vele élni. :(
Alvászavar alakult ki nálam ,egy hete minden éjjel, hatszor vagy hétszer ébren vagyok. Már vettem rá gyógynövényes kapszulát mert lassan ott tartok, hogy eldőlök, olyan fáradt vagyok.
Szurkoljatok kérlek, hogy kibírjam, mert néha tényleg úgy érzem, hogy elszakad a cérna..

Nagyon szépen köszönöm, hogy itt jártatok!
Sziasztok!!