Üdv Mindenkinek!!

Végre sikerült visszatérnem..
Szombaton bejutottunk Szülővárosomba, de bent is maradtam a hétvégére Manóval. Nagyon jól éreztük magunkat, Édesanya sem ment dolgozni, így sokat tudtunk együtt lenni és beszélgetni. Vasárnap Keresztapámék is meglátogattak, aminek nagyon örültem, sokat ökörködtünk és Manó is jókat kacagott amikor Keresztapu játszott vele. :) Aranyosak voltak nagyon!

Holnap megyek a körmöshöz és a kozmetikushoz, alig várom már, hogy kicsit redbe rakjanak, nagyon rám fér, egy kis megújulás! Nagyon várom már a keresztelőt! Már nincs sok hátra, még 11 nap addig! :D De jó lesz!! :D

Megyek lovagolni Csütörtökön!! Úgy örülök neki!! 5 hetet hagytam ki, már nagyon de nagyon rám fér!!! ;) 

A ház továbbra sem halad, de én lepődnék meg a legjobban, ha valami ebben az évtizedben még történne ezzel kapcsolatban...


Másik Felem érdekes mostanában egy kicsit..
Szombaton amikor úton voltunk befelé a városba, tett egy megjegyzést, idézem:
"Másik gyereket akarsz, pedig ezzel sem bírsz el!"
Na kb én is úgy pislogtam, mint most Ti!
Igen, mostanában elég fáradt vagyok és volt, hogy hajnalban sírva próbáltam elaltatni a gyereket, amikor már két és fél órája ébren voltunk és előtte alig aludtam. De most ez komoly????
Csodálkozott, hogy kiakadtam, mikor kilométereken keresztül ecseteltem, hogy fogalma sincs arról, hogy mit csinálok itthon egész nap, amikor csak este jön haza és jó ha egy fél órát van a gyerekkel, akkor nekem ne magyarázzon! Továbbá mondtam neki, hogy igenis elbírok vele, de fáradt is vagyok, meg még beteg is, nem vagyok tökéletes, első gyerekem, néha megmondom őszintén azt se tudom mit csinálok.. Hát hogy lehet ilyet mondani?
Aztán közli, hogy azért mondta, mert ő sajnál!
Nem sajnálni kéne, hanem segíteni, támogatni.. Pofám leszakad..
Úgy érzem sürgősen le kell ülnöm vele elbeszélgetni, mivel soha az életben nem gondoltam, hogy akár egyszer is el fogja hagyni egy ilyen mondat a száját.. Mintha semmit nem csinálnék egész nap.. Eszem megáll.. Ezt tényleg nem gondoltam volna.
Nagyon kiakadtam rá, nagyon a lelkembe gázolt ezzel a mondattal.. Aztán ma, amikor díszítettem a szobát, megtaláltam a plakátot, amit csináltattam az egyik esküvői fotónkról.

"A Földön senki sincsen, kinek lekötném szívemet!
Ezt így rendelte fenn az Isten, Tiéd szívem, Téged szeret!
Ó tudtam én, el fogsz te jönni, zálog volt erre életem,
Az égieknek kell köszönni, hogy sírig őrzöm, vagy nekem!"

Többet nem kell mondanom szerintem. :)
Egy mosollyal rádöbbenek, hogy nem kicsit szeretem. De nem fogom ezt annyiban hagyni.
Fel kell végre fognia, hogy nem dobálózhat a szavakkal állandóan! Egyébként jól vagyunk, ettől eltekintve semmi baj nincsen! 



Köszönöm, hogy itt jártatok, zárom soraim!
Sziasztok!