"This is my dream.."

"Ha jól figyelsz, rájössz arra, hogy a legtöbb értelmi magyarázat: utólagos. Amikor kitört a láva, és felbuggyant a mélyből az irracionális erő, akkor kezded érteni és rendszerezni az egészet. Az ész általában vesztes marad. Kialakított egy rendet, csakhogy az élet rendetlen. Ésszel: átláthatatlan."

Mindennapok...

Sziasztok!

Sikerült visszatérnem Hozzátok egy kicsit. Ugyanis el voltam foglalva mostanság és nem jutottam el odáig,hogy gépeljek egy kicsit Nektek!

De most itt vagyok és ez a lényeg.
Elég sok dolog történt az elmúlt napokban, kezdem a hétvégével. Nagyon örültem, mivel eljutottunk az egyik kedvenc zenekarom koncertjére, a filmrendező barátunkkal. Kétséges volt az elmenetel, mivel Másik Felemnek ismét kijött az epebántalma és tartottam attól, hogy nem jutunk el, ha megint annyira begörcsöl mint Péntek éjszaka. Ugyanis akkor brutális volt. Megint olyan szinten begörcsölt, hogy csak feküdt összegörnyedve, én pedig törölgettem az arcát, majd később kicsit jobban is lett és elaludt.
Na de térjünk vissza a Szombatra. Tehát a találkozó megtörtént az Irodában és elindultunk a Jeep-el az egyik közeli városba. Utazási rosszullétemet kihasználva bevágódtam az anyósülésre. És kissé nagyon élveztem a kilátást amit a hatalmas autó nyújtott. Mikor megérkeztünk és megtaláltuk a megfelelő parkolót, elindultunk keresni egy éttermet, hogy meg történjen a vacsora is. Másik Felem kedvenc helyén zártkörű rendezvény volt, emiatt, másik helyre kellett mennünk, így kikötöttünk egy olasz étteremben. Hosszas tanakodás után megszüleletett a választás, Másik Felemmel kakukkfüves sertésbordát ettünk, párolt zöldséggel, a Barátunk pedig Ravioli-t választott. A kaja eszméletlen finom volt és mindannyian jól laktunk. Közben hosszan beszélgettünk és jól éreztük magunkat. Átmentünk a térre, ahol megérkezésünk után körülbelül 2 perccel el is kezdődött a koncert, szóval megállapítottuk, hogy nagyon jó időben érkeztünk. Egyfolytában énekeltem, néha még a lábam is megmozdult és nagyon élveztem a zenekar előadását. Másik Felem néha eltűnt, majd visszatért egy pohár Radlerrel, amit soha nem hagytam, hogy egyedül igyon meg. A Barát is megállapította, hogy jó zenét csinál a zenekar, és látszott is rajta, hogy tetszik neki, aminek nagyon örültem, mivel így legalább nem hozott minket hiába.
Mikor visszaértünk az Irodába, ugyanis ott hagytuk a kocsit, Kis Morgi a Főnököm társaságában ült odakint kissé már szeszes állapotban. Kis Morgi pár perc múlva már az asztalon aludt, kérdéses, hogy a fáradtság vagy a szesz hatása miatt, de mindegy is. Főnököm aranyosra és nevetgélősre itta magát, szóval kellemesen elökörködtünk, amíg haza nem mentünk.

A Szombattal ellentétben a Vasárnap este borzasztó volt. A délelőtt jól telt, mindenki csinálta a dolgát és Anyósom lázasan készülődött a konyhában a szülinapi ebédre. Az Iroda után le is ültünk enni egy otthoni császárkörte elfogyasztása és a kis ajándéktasakok kicsomagolása után. Kaptam még egy doboz bon-bont és egy dezodort, de találtam egy képeslapot is. Amit benne találtam, Anyósom pár soros írása, rögtön könnyeket fakasztott a szememből. Nagyon meghatódtam, hiszen az írás lényege az volt, hogy mennyire örül, hogy ott vagyok velük és hogy nagyon szeretne egy kis unokát. Teljesen meghatódtam. Ugyanis erre nem számítottam. Nem gondoltam volna, hogy fontos vagyok neki. És nagyon jól esett kellemesen csalódni.
Szóval könnyes szemmel ültem le enni, és a finom ebéd után meghatódva feküdtem le Másik Felem mellé aludni egy kicsit.
A porbléma ott kezdődött amikor felébredtünk. Ismét görcsök törtek rá Másik Felemre. De olyan szinten, hogy fel sem tudott kelni. Tehát nekem kellett mindent elintéznem az udvaron, de ezzel nem volt semmi problémám, csak iszonyatosan aggódtam érte. Átjött Zsó is, dumcsiztunk hát egy kicsit, már amennyire tudtunk a sok tennivaló miatt. De megoldottuk. : )  Átadtam neki a kis manót, amit vettem neki névnapjára, nagyon örült neki és én is örültem, amikor megtudtam, hogy nem kapott még ilyet senkitől. Toffifee-vel lepett meg bennünket szülinapunk alkalmából, illetve kaptam tőle egy nagyon szép fülbevalót. Még egyszer köszönöm szépen Zsó!
Másik Felem rosszulléte után, Trónok Harca nézés közben megfogadtam magamnak, hogy ha tetszik neki, ha nem, akkor is segíteni fogok neki és nem fogom hagyni, hogy a saját makacs hülyesége miatt ne javuljon az állapota. Ugyanis megint bevágta a „Nem kell nekem semmi és nem veszek be semmit, majd elmúlik!” állapotot, és nem hallgatott sem rám, sem Anyósomra.
Hétfőn kezdtem el a tervem megvalósítását. Ugyanis elkezdtem Svéd cseppet itatni vele, mert tavaly is volt már ilyen problémája és akkor is az hatott neki.
Hétfőn reggel amikor felkeltünk az volt az első dolgom, hogy vittem be neki a Svéd cseppet, kihasználva azt, hogy mindig kicsit később kel fel, mint én. Így kénytelen volt meginni, nagyon nem is akadékoskodott, de sejtettem, hogy ez a játszma így nincs lejátszva.
Mivel este már kicsit jobban érezte magát, elkezdte, hogy neki nem kell már a cseppet inni, mert jobban van és rossz íze van. Ott bukta el a sztorit, hogy ugyanolyan makacs vagyok mint ő, és ezt bevetve közöltem vele, hogy eszem ágában nincs elmenni fürdeni addig, amíg meg nem issza és végig nem nézem. Ha kell ülök a konyhában hajnali kettőig. Eltelt 5 perc mire rávette magát, én pedig diadalittasan ballagtam el fürdeni. Ugyanezt eljátszottuk tegnap este és reggel is, de ma reggel már nem kellett annyit könyörögni neki, szóval fejlődünk.

Hihetetlen önfejű, öntörvényű és makacs tud lenni. Ezzel nem is lenne semmi probléma, ha legalább valakire hallgatna és nem csak mindig önmagára. Nagyon idegesítő tud lenni, mikor segíteni akarunk neki és látszik az arcán, hogy magyarul megmondva le se sz@rja azt amit mondunk,mert neki lehet igaza csak. Persze ha a helyzet úgy kívánja ezt rendszeresen az orra alá dörgölöm, hátha hat.
De így is, hogy néha legszívesebben ordítanék vele, a rabja vagyok. Amikor délután elmegy dolgozni és csak este látom megint, én már megőrülök, csak legalább egy érintésért, de néha még akkor sem én vagyok a központ számára. És pont ezzel láncol teljesen magához. Igaz, szerintem nem tudatosan csinálja, de akkor is jól csinálja, be kell, hogy lássam. Az évek,meg a rutin. : )

A múlt hét folyamán Csütörtökön meglátogattuk szülővárosomat,vásárlás illetve Édesanyámék meglátogatása céljából. Az Anyukámmal és az Apukámmal töltött közös pillanatokat nagyon élveztem, pedig a délelőtt elég idegesen telt el, mert Anyósom és Másik Felem folyamatosan marakodtak valamin. Egy ideig idegesített is, de a családom meglátogatása elfeledtette velem az aktuális gondokat. De amikor találkozhattam fél éve nem látott unokahugommal is akkor voltam igazán boldog. Nem volt sok időnk, de minden percet kihasználtunk egy kis extra mesélj el mindent beszélgetésre. Plusz megbeszéltük, hogy a közeljövőben, ha össze tudjuk hozni, akkor ki fog jönni hozzánk, körülnézni, hogy hol lakok, és jobban megismerkedni „új” családommal.
Pénteken főzőcskézni támadt kedvünk a munkahelyen és Főnököm ötlete által pizzát csináltunk. Hát ne tudjátok meg. Ha ettetek már finomat, na ez az volt. Díjnyertes tésztát sikerült nyújtanom, Főnökömmel együtt pakoltuk a feltéteket és folyamatosan sült. Mindenki tele ette magát, mi pedig Főnökünkkel  büszkék voltunk magunkra, hogy ilyen jól sikerült pizzákat hoztunk össze.

Így telt hát a hét,megint kaptam hideget is meleget is, de valahogy a hétvégi rossz kedvem már kezd elmúlni. Remélem ez így is marad! : )

Nagyon szépen köszönöm, hogy itt jártatok!
Sziasztok!!!


Múlt hét...

Üdv Mindenkinek!

Az elmúlt hét elég vegyes volt számomra hiszen történt jó dolog is de rossz is.

A szülinapomat megünnepeltük a munkatársakkal, kaptam tőlük csokit és virágot aminek nagyon nagyon örültem. Másik Felem is vett nekem egy cserepes Broméliát, nagyon szép és jól esett.
Este az Irodában pedig egy üveg Törley és egy szép versmondás várt a többiek részéről, ezt ezúton is nagyon köszönöm, aranyosak vagytok!!!
A hét közepe táján Másik Felemből ismét előtört az „úgyis meghalok” hangulat, aminek nagyon nem dobott fel. Mivel nem is valami jó passzban kapott el, ezért meg is mondtam neki erről a véleményem és másnap egy sms keretén belül tudattam vele, hogy mit gondolok ezzel az egésszel kapcsolatban. Elmondtam neki, hogy borzasztóan fáj, amikor ilyeneket mond és ugyanakkor nem is értem, hiszen egyik pillanatban még a jövőjéről, azaz a babánkról beszél, másikban meg már a véget hajtja. Mivel a kettő nagyon nem fér össze egymással, ezért megkértem, hogy tegyen rendet a kis buksijában, mert ez így nagyon nem lesz jó. Egyrészt most valaki vagy a véggel foglalkozik, vagy a jövővel, másrészt ezzel a hülye gondolkodással saját magát és a Társát is felemészti. Tehát ez így nagyon nem jó. És vagy ez vagy az legyen de ne egyszerre mindkettő.
Eddig úgy tűnik elég hatásos voltam, mert azóta nem mondogatja, ezeket az ökörségeket.

Jelenleg nincs itthon, el kellett mennie egy pár napra az ország másik végére dolgozni. Ma reggel ment el, így már szalmaözvegyként mentem dolgozni. A munkaidő hamar eltelt, hiszen most sok dolog van odabent és egyfolytában dolgozunk. Amikor hazajöttem és elláttam a szokásos teendőket az állatok körül plusz még kitakarítottam a kocsit, már este is lett. De nagyon örülök neki, hogy ilyen gyorsan elment az első nélküle töltött napom és most már csak arra kell koncentrálnom, hogy nemsokára itthon lesz és akkor nem fogom annyira rosszul érezni magam a hiányától. Bár már most sem olyan hejj de jó, mert lassan aludni készülök és nagyon rossz érzés, hogy nincs itt mellettem és nem ölel át, nem bújik hozzám és nem csókol meg. De ezt a pár napot kibírjuk, mert muszáj. Elmegy úgyis gyorsan! J

Alig várom a hétvégét. És nem csak azért, mert az eleve jó, hogy olyan munkahelye van az embernek, ahol ritkán kell bemenni hétvégén dolgozni, hanem azért is,mert sikerült rávennem Másik Felemet, hogy menjünk el egy koncetre, méghozzá az egyik kedvenc bandám koncertjére. Nagyon úgy néz ki, hogy meg fogjuk tudni oldani és meg fogunk jelenni eme jeles eseményen, aminek nagyon de nagyon örülök. Feldobná a mostanában amúgy sem olyan nagyon jó kedvemet.

Hát egyenlőre röviden ennyi.
Nagyon szépen köszönöm, hogy itt jártatok!!!
Sziasztok!! :)

A Vasárnap az én napom...

Sziasztok!

A tegnapi nap tényleg az én napom volt. :)

Délelőtt el voltam foglalva a sütemény készítéssel, mivel a holnapi nap folyamán viszek be a Munkatársaimnak egy kis sütit, mivel ünnepelni fogunk. Méghozzá azt, hogy holnap betöltöm a 23. életévemet.
Másik Felemnek dolgoznia kellett, de hazajövetele után meglátogattuk az Irodát. Főnökömmel nagyon jól elbeszélgettünk és elökörködtünk.

Ebéd után kissé meg lettem hódítva, hogy úgy mondjam.
Másik Felem szó szerint letámadt, hatalmas örömömre. Ellenkezni sem kedvem sem akaratom nem volt mivel a támadása nagyon tetszett...
Hát most mit csináljunk, le kell dolgozni az ebéd alatt felszedett kalóriákat nem?! :)
Miután teljesen magatehetetlen állapotban feküdtem a karjai között, mellette, megszólalt:
" Milyen jó,hogy egymásra találtunk.."
Megszűntem létezni. Ez a pár szó annyira jól esett, főleg, hogy annyira őszintén mondta, hogy az leírhatatlan.
Teljes mámorban a szerelemtől aludtunk el.

Miután felébredtünk, csörgött a telefonom. A kijelzőre pillantva Mamikám nevét láttam meg.
A maga szokásos kis aranyos módján felköszöntött, ugyanis mindig ő szeretne az első lenni,ezért mindig egy nappal a születésnap előtt csörög. Egyem a kis szívét, nagyon jól esett.

Megnéztük a Forma 1-et, megint szurkoltam Bottas-nak mint állat, (ugyanis szerintem mostanában nagyon ügyes formájában van!) és mivel a negyedik lett, örültem, mert az már nagyon nem rossz.

Miután felkeltünk, hozzáfogtam pogácsát gyúrni. Befutottak a vendégek. Másik Felem unokatesója az anyukájával.
Megkínáltuk őket, igaz, nem nagyon fértek el az asztalon, mivel valahol gyúrnom kellett a tésztát, de mivel nem szóltak, hogy jönnek, úgy voltam vele, hogy így jártak. És igazából Anyósom is így vélekedett.
Másik Felem hazajött, ugyanis dolgozott még egy kicsit, a garázsban beszélgettünk, amikor ismét volt egy aranyos mondata:
" Nem tudtam még rendesen befejezni, de gondoltam hazajövök hozzád!"
Hatalmas ölelés és egy nagy puszi volt a jutalma.. :)
Mindegy, jól elbeszélgettünk, közben a tészta pihent, a malacok is meg lettek fürdetve és már szúrkáltam a pogikat, mikor vendégeink úgy döntöttek,elindulnak haza.
Lejöttünk az Irodába, mivel meg volt beszélve a producer ismerősünkkel, hogy találkozunk,mert hozott nekem filmet, mi meg a tortánkból hoztunk neki.

Szombaton meglátogattuk Anyukámékat, nagy volt az öröm mindkét részről. Kaptunk tortát, közösen Másik Felemmel. Megkaptuk az ajándékainkat, Másik Felem zoknit, gatyót, pénztárcát kapott én pedig egy csokor rózsát, hiszen a telefon már nálam van.
Másik Felem nagyon örült mindennek, ami feldobta, amúgy is kellemes, családias hangulatomat, mert napokon keresztül azon szervezkedtünk Édesanyámmal, hogy mindent sikerüljön megvenni Másik Felemnek, de már azt is nehéz volt kitalálni, hogy egyáltalán mit kapjon... :)
A Fater adta az ívet Anyukámnak, mivel tudni kell, hogy vittünk magunkkal fél liter pálinkát, ugyanis a franc se gondolta, hogy a Fater egy délután és egy éjszaka alatt az egészet beveszi. Így hát reggel már szinten volt, lökte a sódert Anyukámnak, így hát Anyukám elment otthonról, mert jobbnak látta, ha elintéz egy két dolgot, idegesség helyett.
A délután folyamán Zsóval együtt töltöttünk egy kis időt, ami már nagyon ránk fért. Végre tudtunk egy kicsit beszélgetni csajos dolgokról, pasikról, és mindenről, amiről Barátnők szoktak. Nagyon jól esett a jelenléte, és úgy láttam rajta, hogy jól érzi magát, aminek nagyon örültem.

Hát holnap ilyenkor már javában 23 leszek.. Ismét eltelt egy év és iszonyat durva belegondolni, hogy egy év leforgása alatt, mennyi minden történt. Fenekestül felfordult az életem. Jó irányba. Nagyon boldog vagyok....

Köszönöm, hogy elolvastátok az írásom és, hogy itt jártatok!!!

Sziasztok! Puszi Mindenkinek!