"This is my dream.."

"Ha jól figyelsz, rájössz arra, hogy a legtöbb értelmi magyarázat: utólagos. Amikor kitört a láva, és felbuggyant a mélyből az irracionális erő, akkor kezded érteni és rendszerezni az egészet. Az ész általában vesztes marad. Kialakított egy rendet, csakhogy az élet rendetlen. Ésszel: átláthatatlan."

Kikapcsolódás...

Sziasztok!


Több hírem is van, egy rossz és két jó. Kezdem a rosszal:
Ugye ecsetelgettem Nektek, hogy miket művelt Nokedli az elmúlt időszakban, de kezd tényleg nagyon elfajulni a dolog. A hét folyamán aránylag jól elvolt, mondjuk vettünk már neki dohányt szóval ezzel már nem zaklatott minket.
Egyik nap még mielőtt lejárt a munkaidő szólt a Főnök a srácoknak,hogy menjenek át hozzá,lenne egy kis munka,megkérte őket,hogy segítsenek neki.
Természetesen mindenki felpattant a biciklire és elindultak. Én még maradtam,hiszen vártam Másik Felemet, hogy jöjjön értem.
Körülbelül negyed óra telhetett el,amikor csörgött a telefonom,a Főnök hívott. Értekezésünk során kiderült, hogy mindenki megjelent az adott időpontban, Nokedli azonban a többiek felszólítása ellenére is hazament. Lusta volt segíteni. Ennyi.
Pénteken nem jött dolgozni, szabadnapos volt, szerencséjére. A többiek már nagyon haragszanak rá, a legjobban emiatt, hogy nem lehetett rá számítani, miközben azt mondta,hogy természetesen segíteni fog.

Az első jó:
A tegnap este folyamán úgy döntöttünk, kirúgunk kicsit a hámból és ellátogatunk egy szomszédos faluba koncertre.
A főnökünk, egy ismerős pár és mi. A buli nagyon jól sikerült, nagyon jól éreztük magunkat, főleg Másik Felem. Kicsit többet ivott, mint szokott ezért kellemesen oldott hangulatában volt. Énekelt és táncolt mellettem, amikor pedig olyan zene ment, ami romantikusabb, nekem énekelt és rengetegszer megcsókolt. Azt hittem, hogy elolvadok. Jobban kimutatta az irántam érzett szeretetét, mint akármikor. Alapból nem tudtam rendesen feloldódni, de amikor láttam, mennyire jól érzi magát, az én hangulatom is változott. Felszabadult lettem és csatlakoztam hozzá a jókedvben.
Hihetetlen jól éreztük magunkat, mind a ketten, nagyon kellett már ez nekünk.

A második jó:
Kedden beszaladtam városkámba, Édesanyámhoz. Bementünk az egyik mobilszolgáltatóhoz, hiszen megbeszéltük, hogy szeretnénk lecserélni a telefonomat, mert nem állapot, hogy már annyira rossz,hogy telefonálni sem lehet vele és szinte senki nem ér el. Díjcsomagváltás után kiválasztottam egy gyönyörű telefont nagyon jó áron. Sony Xperia M2. Fehér színben. Jól megjártuk vele, hiszen az első készülék,amit kaptam,nem kapcsolt be és nem reagált a töltésre, így cserélni kellett, de közben le kellett mennünk egy másik boltba sim kártyáért. Szóval szó szerint a lejártuk a lábunkat a telefonomért, és még egyszer nagyon köszönöm az Anyukámnak, hogy hősiesen kitartott!!! :)
Nagyon örülök az új telefonnak, hiszen csodaszép és okos is. Nem tudok betelni vele, nagyon tetszik és borzasztóan vigyázok rá.
Még egyszer köszönöm Édesanya, nagyon szép szülinapi ajándék!!! :) :)

És még egy érdekesség:
Kedden este előadásra mentünk Édesanyámmal. Az előadás témája: A szellemgyógyászat. Soha nem hallottam még róla, szó szerint azt sem tudtam, hogy mi ez. Az előadásra úgy jutottunk el, hogy Anyukám találkozott a buszon egy idős szellemgyógyásszal és ő mondta neki, hogy ha van kedvünk menjünk el az előadásra.

Az előadás azzal kezdődött, hogy kijött egy másik szellemgyógyász aki elmagyarázta, hogy ez az egész hogy működik. Ők hivatalos gyógyászok, elvégezték az ehhez kapcsolódó tanfolyamot. Elmesélte, hogy ez az egész, a szellemi testünkön alapszik. Mert 3 részből állunk: A fizikai test, a szellemi test és a lélek.
Na ők a szellemi testet gyógyítják a Fentiek segítségével.
Csak néztem hatalmas szemekkel, amikor mesélt a srác és egyre kíváncsibb lettem, hogy ugyan, ez az egészet hogy csinálják.
Bementünk egy terembe, körülbelül 10 gyógyász ült bent. Mi megkerestük Édesanyám ismerősét és leültünk hozzá mind a ketten. Ő is mesélt magáról a gyógyászatról, majd elővett egy kis hullámos bot szerű dolgot. Mint utólag kiderült Mózes pálca a neve. Nyugodtan keressetek utána, én is most néztem meg! :)
Kis ráhangolódás után a pálca mozogni kezdett a kezében. Kicsit kezdett félelmetessé válni a dolog amikor láttam, hogy a keze nem mozdul, de a pálca mozog. Jobbra és balra. Elmondta,hogy amikor balra megy, az nemleges választ jelent,  a jobb oldal pedig igen. Vagy fordítva már nem tudom. :)
Kérdezgetett különböző dolgokat a pálcától. Olyan kis sima kérdésekkel kezdte, már csak a meggyőzés cáljából is hogy hány ujj van a jobb kezemen. Megkérdezte hogy hat? A pálca elindult balra majd visszakerült az eredeti helyére,középre. Ismét kérdezett: Akkor négy? Ismét megtörtént ugyanez, a pálca ismét kilengett balra.
Amikor az ötöt kérdezte a pálca irányt váltott. Ledöbbentem. Ilyen kérdések történtek még, egészen addig, amíg kicsit sem kételkedtem már abban, hogy tényleg a Fentiekkel kommunikál.
Haladtunk tovább, megkérdezte milyen probléma miatt kerestük fel. Elmondtam, hogy nem sikerül teherbe esnem,de a dokik nem találnak semmit, hogy allergiás vagyok és hogy túl sok a gyomorsavam.
Amikor arra kérdeztünk rá, hogy miért nem jön össze a baba, akkor azt dobta ki a pálca, hogy nem nálam van a probléma. Kicsit megijedtem, de úgy döntöttem, hogy megbeszélem Másik Felemmel, és megszűntetjük a problémát.
Az este további részében levitt engem is meg Anyumat is alfába, és úgy tisztított meg mind a kettőnket. Anyumnak konkrétan kicserélte a tüdejét.
Számomra már az is csoda volt, hogy engem sikerült levinnie, hiszen nekem soha nem sikerült még magamtól.
Nem éreztem mást, csak azt, hogy mindenem kellemesen zsibbad és amikor kérdezett tőlem valamit, nehezen tudtam megszólalni. A gyógyász az egész teste folyamán velünk volt, tisztított,mesélt és beszélgetett velünk.
Nagyon érdekes volt és nem bántam meg, hogy elmentünk. Ezt is köszönöm Édesanya, nagyon hálás vagyok érte.

Nagyon szépen köszönöm, hogy itt jártatok és elolvastátok az irományomat!
Puszi Nektek!!!

Ez meg az...

Elkapott a fáradság.. Az agyzsibbasztós fajta...

Jelenleg nagyon nem várom a hétvégét..
Pénteken Másik Felem az egyik barátjával elmegy az ország másik felére dolgozni.. Nem jönnek haza,majd csak Hétfőn.
Félek ettől a pár naptól. Nem is kicsit.
A szülővárosomba nem fogok tudni bemenni, mivel nem akarom ott hagyni Anyósomat a sok teendővel. De már most azon gondolkozom, hogy mit csináljak, hogy állandóan legyen dolgom és ne legyen időm azon gondolkozni, hogy mennyire hiányzik...

A holnapi nap folyamán viszont nyakamba veszem a várost, ugyanis Édesanyám otthon van egyedül. Édesapámnak ugyanis el kellett utaznia mamámhoz.Így hát megbeszéltük, hogy amúgy is lenne egy kis dolgunk, így munka után buszra szállok és kis utazás után az Anyukámmal töltöm a napot és majd másnap onnan megyek munkába. Amúgy is ránk fér már egy kis Anya-lánya dumcsi.

A munkahelyen egyre durvább dolgok történnek. Az egyik munkatársam, Gy, Vasárnap rajtakapta Nokedlit, hogy a hűtőben kutat, kaja után. Szóval már meg is van, hogy ki tüntette el folyamatosan a kajánkat. Persze Nokedli nem is kicsit meglepődött, hogy Gy még bent volt, nem számított rá, hogy Gy délutános és még ott van.. Ma nem jött dolgozni, mert szabadnapja volt, de holnap nem tudom, milyen lesz a hozzáállásom vele kapcsolatban.
Tudja jól, hogy segítünk,amikor tudunk, sajnálom is, hogy ezt kell neki csinálnia, hogy lopnia kell az ételt, csak azon kellene elgondolkoznia, hogy amikor megkapja a fizetést, akkor nem kellene egy hétig minden este a kocsmában tartózkodni és akkor szépen be lehetne osztani azt az amúgy sem sok fizetésünket.
De volt még egy húzása, amivel kicsit kicsapta nálam a biztosítékot:
Még Szombaton megbeszéltük Másik Felemmel, hogy másnap nem kelünk fel nyolc óra előtt, sőt ameddig csak tudunk alszunk, mert ránk fér már egy kis pihenés.
Arra ébredtünk,pontosan 8 órakor, hogy csörög a telefon. Nokedli hívta Másik Felemet. Én vettem fel, nem kicsit meglepődött. Közölte, hogy hát neki dohány kéne és nem-e megyünk le a másik faluba neki venni.... -.-
Mondtam neki, hogy ezt te sem gondoltad komolyan. Pihenni szeretnénk és csak azért nem fogunk lemenni a faluba, hogy neki vegyünk a saját pénzünkön dohányt,így is tartozik több ezer forinttal már. Úgy tűnt megértette, mondom oké ezt lerendeztem.
Azért még a biztonság kedvéért felhívott engem kétszer, Másik Felemet meg még egyszer. Nem vettük fel, abszolút nem volt már erőnk a hülyékhez..
Tényleg ott segítek ahol tudok, csak amikor már kihasználva érzem magam akkor megállj van....
Elképesztő milyen emberek szaladgálnak a világunkban... Csak ott a bökkenő, hogy a normálisaknak nehéz ezek között élni...

Na röviden ennyi.. Köszönöm, hogy itt jártatok!
Sziasztok!!!

Kellemes gondolatok...

A napok folyamatosan szaladnak, én pedig úgy döntöttem, változtatok egy kicsit a nézetemen, Másik Felemmel kapcsolatban.
Ugyanis eddig mindig azon rágtam magam, hogy keveset vagyunk együtt, hiába élünk együtt.
De aztán egyik délután, amikor tettem a dolgom, az állatoknál, Másik Felem pedig a szomszédban dolgozott, úgymond megvilágosodtam, és rájöttem, hogy idióta vagyok. Ugyanis tisztában voltam azzal, hogy nagyon elfoglalt, és rengeteget dolgozik, már akkor is,amikor össze szerettem volna jönni vele. Így hát úgy döntöttem hálát adok az estékért, amikor mellette, a karjaiban aludhatok el, hiszen tavaly ilyenkor még csak javában álmodoztunk erről.
Eszméletlen, hogy a hozzáállásunk megváltoztatásával mennyire megkönnyíthetjük az életünket!
Tegnap este lefeküdtem mellé, a karjaiba zárt. Hosszan megcsókolt, nyelve játszott az enyémmel..
A keze lassan haladt lefelé a hátamon, majd a fenekemnél megállt. Épphogy hozzámért, óvatos körökkel érte el, hogy az agyam teljesen kikapcsoljon. Hozzábújtam, lehunytam a szemem és éreztem,ahogy a vágy robban bennem.
Percekig játszott még így velem, majd a keze még leljebb csúszott. Az ajkam halk nyögések hagyták el,majd amikor észrevette, hogy a hatást sikerült elérnie, fordult. Magára rántott. Amikor éreztem a lényeget, ráhajoltam és a nyakába csókoltam. Kicsit belendültünk, amikor már az Ő hangját is hallottam és a szemöldökét ráncolta. Innen tudom, hogy folytathatom, amit elkezdtem,mert élvezi. A combom már annyira feszült, hogy szabály szerűen fájt, de nem érdekelt. Ismét fordult, lekerültem.
Iszonyúan bepörgött és már teljesen szabálytalaul vettem a levegőt.
Az extázisunk végén rámhajolt, megcsókolt. Összebújtunk és ismét éreztem azt a hihetetlen biztonságot, amit akkor is, amikor először léptem be a mostani otthonom ajtaján.
4 hónapja élek vele, 1 éve vagyunk együtt, de még mindig ugyanolyan boldog vagyok, mint az elején, aminek nagyon örülök.

Köszönöm, hogy itt jártatok!
Szép estét Mindenkinek, nézzétek a tüzijátékot!!!! :)

Évforduló...

Halihó!!

Gondoltam írok egy pár sort, most úgyis van időm.
A tegnapi napon volt az első évfordulónk Másik Felemmel.
Leírtam már miket terveztem, a négy ajándékból három sikerült is.
Délelőtt dolgoztunk, így hát a délutánt szántuk egymásra. Az otthoni melón kívül sikerült is együtt lennünk,aminek nagyon örültem. Késő délután már nem bírtam tovább és megmutattam Másik Felemnek az ajándékait.
Csillogó szemmel, enyhén kipirosodott arccal jelent meg a szoba ajtajában. Ránéztem, majd elmondtam neki ajándékaim célját és átadtam egy kis tasakot, ami az illóolajat és a telefontokot tartalmazta. Az illóolaj láttán közölte, hogy akkor ezt kipróbáljuk, a toknak pedig még jobban örült. Hát még én,hogy végre lecserélheti az extől kapott tokját. ;)
Ismét megjelent az ajtóban, hiszen kint bontotta ki az ajándékokat. Tudta,hogy lesz még valami. Mondtam neki, hogy gyere,jön a következő. A szeme még mindig kíváncsian csillogott és látszott rajta, hogy örül.
Megállt mellettem én pedig elindítottam a videólejátszómat.
A zene megszólalt, a képek szépen sorban követték egymást, én nem tudtam letörölni a mosolyt az arcomról.
Amikor a videó lement, óvatosan felnéztem rá, az arca még jobban kipirosodott és a könnycseppeket törölgette a szeméből. Majd megszólalt:
-Hát, meghatódtam.
Megköszönte és egy csókkal tudatta velem, hogy tényleg nagyon örül. Annyira nem mutatta ki a boldogságát, de akkor is láttam rajta, hogy nagyon jól esett neki.
A mai nap lejöttünk szokásunkhoz híven az Irodába, a szokásos emberekkel. Közölte velük,hogy nekünk tegnap volt az évfordulónk és csináltam neki egy videót, megnézhetnék. Eddig 4-en látták, a film után mindenki csak mosolygott, és azt mondták, nagyon ügyes vagyok.
De Másik Felem megszólalásán lepődtem meg:
- Hát most ez nektek nem olyan, nekem más, mert én tudom a képek mögött a történetet, tudom, hogy hol készültek a képek és úgy más.
És ez az! Elértem a célom! Yeees!!! :)
Meg kéne szoknom, hogy a férfiak nem úgy mutatják ki az érzéseiket, mint mi nők. Ők zárkózottabbak. De csajok! Ha nem is úgy vagyunk szeretve, ahogy elvárjuk, kicsit figyeljetek a párotokra és higyjétek el, látni fogjátok a jeleket! És ha észreveszitek, nagyon jól eső érzés fog el.. Higyjétek el! ;)

A hét..

Sziasztok!

Megint csak eltelt egy hét. Az ok,amiért nem jelentkeztem,hogy sajnos nem voltam olyan hangulatban,hogy a szokásos kis szóhasználatommal el tudtalak volna szórakoztatni Benneteket,ezért inkább úgy döntöttem, várok pár napot, amíg jobban leszek és csak akkor írok.

A hetünk gyorsan eltelt, szerencsére a munkahelyen nem tudtak annyira felidegesíteni a szokásos kis hülyeségükkel, mint szoktak. Valahogy nem vettem fel úgy..Igazából az is benne van, hogy nagyon nem akartam rosszul lenni és emiatt úgy fogtam fel az egészet, hogy nem érdekelt. Lesz@rtam.
Úgy tűnik a szívemnek tetszik a dolog.

De most a munkahelyi problémákat az otthoni problémák váltották fel. Anyóspajtásom egész héten minden nap problémázott valamiért. Még haza sem értünk és már mondta a mondanivalóját. Ez még elment egy pár napig, de amikor már szó szerint minden nap nyomta akkor már azért kicsit kezdett sok lenni. Aztán Pénteken tetőzött a dolog.
Ugyanis odabent a munkahelyen megint főzött nekünk a Főnök, és bekajáltam, természetesen. Hazajöttem és hát ugye nem ettem. Bementem a szobába, kicsit pihenni szerettem volna, Másik Felem még kint maradt a konyhában,mert Ő ebédelt. Már az ágyban voltam, amikor hallottam, hogy elkezdtek veszekedni, méghozzá ezen a dolgon. Anyósom ugyanis elkezdett sírni amiatt, hogy nem eszem. Másik Felem mondta neki, hogy már ettem odabent, mire közölte, hogy akkor majd főzzön nekünk a főnököm, mert ő ezért nem főz. Másik Felem mondta neki,hogy nyugodjon már meg, hát  hülyeségen idegeskedik, hiszen az amúgy is rengeteg 50 kg-mal nem tudok sokat enni, meg majd úgyis eszem, ha éhes leszek. De csak mondta,így összevesztek.
Hát ugye berágtam én is, Anyós is, Másik Felem meg kettőnk közt. Este megbeszéltük ezt a dolgot az Irodában, én nem is nagyon akartam tovább firtatni, hiszen felfogtam, hogy neki a legrosszabb. Beszéltem Édesanyámmal erről a szituról, mondta, hogy ebben az a legrosszabb,hogy mindenkinek igaza van. Mert Anyósnak is igaza van, hogy kedveskedni próbál a kajával, és rosszul esik neki,ha nem eszünk. Nekem is igazam van,mert az igazat megvallva nagyon unom már, hogy mindenki azzal jön, hogy milyen vékony vagyok,miért nem eszem többet. És hogy őszinte legyek, nem vagyok se beteg, se csontsovány és igenis jól érzem magam 50 kg-an,mert van olyan alakom, amivel nem mindenki büszkélkethet. Viszont nem tudok sokat enni, ez van.
De Másik Felemet sajnálom az egészben a legjobban, hiszen tényleg neki a legrosszabb, az Édesanyja és a Párja közt őrlődni. Főleg, mikor mind a kettőnknek a nézeteit megérti.
Szerencsére a kedélyek már kicsit lenyugodtak, főleg, hogy Másik Felem tegnap szinte egész nap nem volt itthon, kettesben hagyott minket. Úgy nagyjából meg is beszéltük, de mára oldódtunk fel mind a ketten, rendesen. Sokat segítettem neki, délelőtt, tombolt bennem az energia és ezt a háztartásra fordítottam, Anyósom nagy örömére. Igaz,megint azt mondta, hogy ne segítsek semmit, így önállósítottam magam, de láthatóan örült neki.
A délután a pihenésé volt. Anyósom szomszédolt és rejtvényt fejtett, mi pedig a délutáni szieszta után sem másztunk ki az ágyból,még órákig.
Most már teljes mértékben sikerült megnyugodnom, igaz, a legtöbb szabadidőmben zenét hallgatok, és pihenek.

És várom a jövő hét Szerdát. Az első évfordulónk Másik Felemmel. Megbeszéltük, hogy együtt leszünk aznap délután. Négy ajándékot kap tőlem ,amiből  kettő saját készítésű.
Telefontokot, illetve rozmaringolajat vetettem Édesanyámmal, így Ő is hozzájárul Másik Felem ajándékaihoz. Köszönöm, Anyuci!!!
Ugyanis nagy örömömre, az exétől kapott telefontokján szétment a cipzár, így gondoltam kap tőlem egy másikat. Esküszöm, nem csináltam a régivel semmit sem! :)
A rozmaringolaj azt a a célt szolgálja, hogy azzal tudjam masszírozni. Ugyanis azt mondta, ne masszírozzam ,mert ne fárasszam magam, meg tök mindegy mivel kenem, akkor is fáj a háta meg a dereka. Olvastam a rozmaringoljaról, írják izomgörcsökre is, illetve stresszoldásra is, úgyhogy úgy döntöttem kipróbáljuk, ártani nem árt. :)
A saját készítésűek: Egy videó, képekkel, és egy lassú, szerelmes zenével. A videó a kapcsolatunkat tartalmazza, szövegekkel tarkítva. Tegnap lettem készen vele, nekem nagyon tetszik, esélyes, ha megnézzük Szerdán, elsírom magam…
A másik egy kis füzetke lesz, igaz, még nem tudom hogy csinálom meg, mert se rajzlapom, se színes tollam, ceruzám nincs. Ha tudok szerezni a jövő héten valahonnan, akkor sikerülne. Hát remélem, hogy sikerül. De ha nem, az sem akkora baj, mert ezt a füzetet, úgyis szülinapjára kapná. Addig meg van még több,mint egy hónap, szóval azt még bepótolhatom.

Hát röviden tömören ennyi. Egyenlőre elég szerintem. A jövő hét folyamán ismét jelentkezem, addig is Mindenkinek Kellemes Időtöltést és kevés munkát Kívánok!
Tartsatok ki a nehézségekben, tudjátok, a felhők fölött mindig süt a nap!!!!
Sziasztok! :)

Pihenés..

Üdv Mindenkinek!

Mint tudjátok, nagyon vártam az elmúlt hét végét, hogy végre pihenhessek egy kicsit, barátokkal és Másik Felemmel.
Pénteken délután elindultunk a nagy útra. Másik Felemnek jó kedve volt, aminek nagyon örültem,mert én alapjáraton fel voltam dobva.
Beértünk szülővárosomba és felvettük az Édesanyámat is, hisz Ő is jött velünk. Az úton jót beszélgettünk, egyszer majdnem rosszfelé mentünk, de a lényeg, hogy megérkeztünk Mamámhoz, épen, egészségesen. Az este beszélgetéssel, ökörködéssel és Édesanyám nosztalgiázásával telt, szóval felettébb jól éreztük magunkat.
Éjszaka nem aludtam túl sokat, így kicsit fáradt voltam másnap, amikor felébredtem, ¾ 6-kor..
Meglátogattuk a temetőt, hiszen ott is régen voltunk már. Aztán főztünk, csatlakozott hozzánk Édesapám is, majd ebéd után, jött értem Másik Felem, hogy elvigyen arra a helyre, ahol a többiek már vártak és horgásztak.
Mindenki tette a kis dolgát odakint, én pedig teljesen átadtam magam az érzésnek, hogy szabad és gondtalan vagyok és az volt az első dolgom, hogy felvegyem a fürdő ruhám. Amikor megláttam, hogy Főnököm a vízbe ugrott nekem sem kellett kétszer mondani, hogy csatlakozzak, gondolkodás nélkül mentem utána. Csatlakozott hozzánk a haverja is. Pamaccsal ökörködtünk nagyokat, tisztára mint a gyerekek. Pancsoltunk, dobált a vízbe, és nagyokat nevettünk. Másik Felemet nem tudtam becsalni, pedig már a végén kis Morgi is bent volt a vízben. J
Estefelé kajáltunk, a Főnököm általt csinált sóletből és nagy erőkkel cigit töltöttünk, közben persze ment a beszélgetés meg a hülyülés.
Amikor már teljesen lement a nap, feltámadt a szél, méghozzá nem is kicsit. A kemények, azaz Főnök, a haverja, Balázs és kis Morgi úgy döntöttek ők horgásznak tovább pedig a vihar igencsak közeledett.
Amikor már a dörgést is hallottuk, Másik Felemmel visszahúzódtunk a kocsi biztonságába. Nagyon nem volt kényelmes, de az éjszaka folyamán mind a ketten aludtunk egy kicsit. Hajnali fél ötkor ébredtünk fel. Egy cigi, egy kis beszélgetés, majd ismét egy kis alvás. Fél hétkor ébredtünk fel ismét, de akkor már fel is keltünk. Kis Morgi és Pamacs már ébren voltak, sőt már javában tartott a horgászat. Reggeli után ismét átvettem a bikinim, majd kis idő múlva már megint a vízben voltam. Napoztam egy kicsit, majd dél körül ismét ettünk, de ekkor már Főnököm és Balázs elhagyták a terepet, elmentek haza. Ebéd után még kétszer meglátogattam a vizet, majd elindultunk mi is haza. Az úton sokat beszélgettünk és rájöttünk, hogy borzasztó fáradtak vagyunk. De nagyon kellett már ez a hétvége. Egyrészt  a kimozdulás otthonról, másrészt a szórakozás és kis szabadság érzése nagyon jót tett. Nem csak a lelkemnek, a szívemnek is.

Ma már mentem dolgozni is. A többiek kérdezgették, hogy vagyok, mikor megyek el orvoshoz, stb. De rendesek voltak, óvtak és nem engedték, hogy akármi megerőltetőt csináljak. A kis szabadidőnkben ökörködtünk, szóval jól eltelt ez a délelőtt. Nagy örömömre.

Másik Felemet teljes mértékben visszakaptam. Úgy értem, hogy olyan megint, mint amilyen igazából. Már nincs rossz kedve és visszatért a törödő, kis aranyos énje, aminek hihetetlen módon örülök. Igaz, tegnap is elült egy másik asztalhoz, amikor az Irodában voltunk, de folyamatosan kommunikált velem, odajött hozzám és amikor látta, hogy végeztem a kis dolgaimmal a gépen akkor megkért, hogy menjek oda hozzá és az ölébe ültetett. Folyamatosan puszilgatott és ölelgetett, nagyon jól esett. Ma is volt bent nálunk, mert most az egyik Főnökünket helyettesíti, de megkeresett, beszélgettünk és három puszival illetve egy nagy öleléssel távozott csak.
Wííí, visszakaptam.
Csak még mindig nem tudom, hogy mi volt a baja napokon keresztül, mert még mindig nem mondta el , hiszen az volt a válasz, hogy semmi. Bár lehet, csak én komplikáltam túl a dolgot és csak fáradt volt és emiatt kicsit durci is.
Ezt már szerintem sosem tudom meg..
De a lényeg,hogy kezdem ismét jól érezni magam a bőrömben és próbálok csak a jó dolgokra koncentrálni minden percben.

Köszönöm, hogy itt jártatok! J