A tegnapi nap folyamán kissé besokalltam,ezért úgy döntöttem,nem érdekel semmi és kimegyek imádott kis falumba Másik Felemhez. 
Nagyon kellett,hogy Vele legyek. 
Tényleg elegem lett egy kicsit mindenből: Nem akarok visszamenni a szülővárosomba, nem akarom itthagyni a mostani életem,mert így szeretek élni és ezt nem akarom feladni. Így érzem jól magam és nem akarok ezen változtatni. Csak az a baj,hogy muszáj lesz,mert nincs más lehetőségem.. 
Így hát sikerült kedvemen változtatni,mert amikor kiértünk a kocsmába,máris jobb lett a hangulatom. Mentek a szokásos ökörködések, beszélgetések. Azért egy liter radler megállított. 

Ismét Nála. Végigfeküdtem az ágyán. Szétnéztem és akaratlanul is elhagyta egy mosoly az ajkam,hiszen örültem,hogy újra Vele lehetek.. 
Lefeküdt mellém, kacéran rámnézett, tippelhettek kettőt,hogy ez után mi következett! ;) 
Kapkodtam a levegőt és szinte azt sem tudtam hol vagyok. Megmozdulni nem volt kedvem és ismét táncoltak a boldogsághormonok. Egy szál cigi után viszont rádöbbentem,hogy meg kell keresnem az orrpiercing-em,mivel valahol ismét elhagytam. Meg is találtam a párnám alatt..Előfordulnak időnként ilyen balesetek... ;) 

Hajnali fél 3kor felébredtünk. Nagyon álmos voltam,de kivételesen emlékeztem rá mit álmodtam. Másik Felem egyik rokonával beszélgettem,álmomban,és tudtam,hogy ő már nem él és Erzsébetnek hívják. Azt mondta nekem,hogy nem ért egyet ezzel a kapcsolattal,a korkülönbség miatt,meg a mondanivalójának a lényege az volt,hogy én egy senki vagyok. De reagáltam is rá, hiszen elmondtam neki,hogy mindennél jobban szeretem Páromat és 22 évesen két szakmával és jövőre már érettségivel igenis letettem már valamit az asztalra. Álmom végére megértette mit mondok és elfogadott. 
Megkérdeztem hát Drágámat,hogy volt-e olyan rokona,aki Erzsébet volt és a válasza: "Persze,a nagymamám!" volt. 
Azóta igen sűrűn ezen jár az eszem. Nagyon ritkán álmodok halottakkal és azt is tudom,hogy ez azért van mert üzenni akarnak. De hogy az Ő nagyanyja kapcsolatba lépjen velem... Magyarul akkor ő nem fogadott el minket csak most,hogy beszéltem vele vagy mi??! Na jó,ebbe nem megyek bele még jobban úgy érzem. 

Ma letelt, az utolsó előtti előtti napom a munkahelyen. Egyre jobban érzem mennyire fog nekem hiányozni.. Kész káosz.. 
Hosszú nap volt és egyre közelebb az év vége.. Olyan gyorsan telik az idő...